Nyírmártonfalva Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől északkeletre, Nyíracsád és Vámospércs között fekvő, valamivel több, mint kétezer lakosú település. A Nyírség déli részén, a szél hordta homokbuckák déli peremén található.
Közigazgatási területén a középkorban két falu Bagos és Mártonfalva telepedett meg. Mártonfalva első említése a Váradi Regestrumban található és 1217-ből származik. A középkor századaiban feljegyzés esik róla, egy adójegyzék szerint tíz ház és egy templom után fizetett adót. Bagos a Balog-Semjén, Mártonfalva a Gút-Keled nemzetség birtoka volt hosszú évszázadokon át. Az ország három részre szakadása mindkét falu sorsát megpecsételte, végső soron az elpusztásodásukhoz vezetett. Azonban a Kutasi család néhány tagja a középkori Mártonfalva északi részén, a magasabban fekvő homokbuckákon megtelepedett és a XIX. század elején lassan kezdett kibontakozni a mai falu képe. Fényes Elek az 1830-as években azt írja: Mártonfalva magyar falu Szabolcs vármegyében, a Nyírségben, nem messze Nyíradonyhoz. 14 római, 112 görög katholikus, 14 református, 7 zsidó lakossal. Földes urai: Vécsey, Gellért, Kálmánczy, Morvay, Nagy, Posgay, Jánky, Krucsy. Utolsó posta Nagy-Kálló.
Az 1850-es években már van iskola református tanítóval, de úgy a katolikusok, mint a reformátusok Nyíracsád filiái voltak. Az 1860-as évek közepén a reformátusok egy imaház építésére adományokat gyűjtöttek, az épület 1867-ben nyerte el végső formáját. A gyerekek oktatásáról két iskola helyiség gondoskodott.
A katolikusok 1899-ben megvették Nagy József házát, amit templomként használtak, a felekezeti iskola 1929-ben épült. Templomuk a néhai Darvas Béla úri lakának tégláiból épült. A községnek a múlt században több felekezeti temetője volt: katolikus, református és zsidó. Előbbi kettő jelenleg kegyeleti park, utóbbit a tudatlanság eltüntette. A XIX. századi „ősi falusi” temető helyén az emeletes iskola, a zsidó temető helyén az óvoda áll.
Filemon Mihály polgármester szerint Nyírmártonfalva mára egy fejlődő település a Gúthi erdő szélén. Erdeiben található a több mint kétszáz éves Hubertus tölgy, és két világrekord dámszarvast is ejtettek már a határában. Történelmi épületei, színvonalas falumúzeuma és aktív civil szervezetei a régió büszkeségei. A környékbeli homoktalajok okozta látszólagos növénytermesztési hátrányt, a helyi gazdálkodók erdősítésekkel kívánják orvosolni. A településen bölcsőde, óvoda és iskola is működik. Debrecen város közelsége a 48-as főút megújulásával vonzó lehetőséget jelenthet a vidéki életformára vágyó családoknak.
